A férfiak számára a vibrátort birtokló nő sokszor egyenlő a nagy szexuális étvágyú partnerrel. Az, hogy a vibrátor nem kerül elő a párkapcsolatban üzenheti azt is: „Ha te itt vagy, természetesen ő a második!” A páros használat ugyanis nem megszokott. Vannak férfiak, akik szeretik „vállalni a felelősséget” a nő orgazmusáért, és ebbéli feladataikban nem kérnek segítséget. Van olyan is, akinek tetszik a látvány, amelyet oldalról ritkán figyelhet meg anatómiai okokból – ők azok, akik kedvelik a vibrátor látványát filmeken, de jó részük nem elég felszabadult ahhoz, hogy a párkapcsolatban is használja az eszközt. Mások pornófilmekből ismerik a vibrátort, és a megalázó, nőket eszközként kezelő filmek hatására a szexuális együttlét alatt inkább hárítják a kütyü bevetését. Olyan is akad, aki egyszerűen csak zavarba jön, ha játékosabbá válik a megszokott együttlét. A vibrátoros szex ugyanis reakciókat, tekintetváltásokat és kommentárt igényel szex közben. Egy biztos: önmagában egy eszköz, csak egy tárgy marad, nem lehet záloga egy minőségibb szexnek, és ha bármelyik félnek kellemetlenséget okoz, többet árt, mint használ. De a megváltozott, sémát változtató szituáció mindkét fél nyitottsága esetén egy kis ablaknyi esély arra, hogy aznap máshogy nézzenek és beszéljenek a felek az ágyban. Nézzük a pasikat:
– Zita imádja a szexet, de amikor összekerültünk, hamar kiderült számomra, hogy az erotikus lelkesedése mögött sokkal inkább szerelem és szeretet lapul, mint a valódi gyönyör vágya. Egy-kettőre nyilvánvalóvá vált, hogy bár izgalomba jön, és akarja is velem a szexet, a kezem és a nyelvem kevés ahhoz, hogy a csúcsra jusson. Sokat beszélgettünk, és elmondta, hogy tulajdonképpen olyan sokat volt pár nélkül, hogy egész egyszerűen rászokott a vibrátorra, és hogy a teste a vibrátor rezgéseire indul be igazán. Bevallom őszintén, kellemetlen volt számomra az érzés, hogy én „kevés vagyok”. Végül felülkerekedtem az érzéseimen, és csak egy kérésem volt: ne szégyellje előttem is használni az eszközt. Szépen összeszoktunk így hármasban, miközben izgalmas látvány figyelni, ahogy fokozza az izgalmát a kis eszköz.
– Szerintem Éva direkt bosszantott azzal, hogy a legintimebb pillanatokban a fiókba nyúlt és előkapta a „vibrijét”. Egyszerűen nem értettem, mi szükség van rá: erős, belevaló pasi vagyok, aki ha kell, órákig is ‘elmolyol’ a párja testén. Persze láttam, hogy élvezi, meg hogy sokkal nedvesebb lett utána, és tulajdonképpen nekem lett volna könnyebb dolgom, mégis furcsálltam a dolgot. Nem is maradtunk együtt. Nekem olyan csaj kell, akinek elég a két kezem.
– Nem akarok erről sokat beszélni, de ez az egész vibrátor dolog olyan, mintha én meg egy guminőt vinnék be harmadiknak az ágyba, vagy jobbat mondok, nem is kell egy egész felfújható plasztikcsaj, elég egy műanyag, rezgő punci… Berakom, elélvezek, a párom meg csak nézhet, mint a moziban. Mert ehhez ő nem is kell…
– Én szeretem, ha azt látom, hogy játszik magával a nő, ha mer nyitott lenni, ha nem szégyelli a testét és a vágyait. Használunk mi mindent. Pl. nagyon izgató, amikor a barátnőm gésagolyót használ. És mi van akkor, ha rezeg valami, ha éppen attól indul be még jobban a másik? Ez az egész egy nagy játék, miért kellene nekem írni a játékszabályokat? Egyetlen esetben – közös megegyezéssel – iktattunk ki egy vibrátort, azt a szájra szíjazható kis műnyelvszerű valamit. Na, az majdnem kiverte a fogaimat. De van más százféle eszköz, amit mindketten imádunk: a párom azért, mert fokozódik a gyönyör, én meg azért, mert ezerszeres az élvezet, ha érzem, hogy a másiknak is jó. Nyitottság, ez a kulcsszó.